Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vágó Piros

2011.06.21

vago-piros.jpg

„Középszerű színésznőből van éppen elég – legyél inkább valamiben a legjobb” – többek között talán anyukája ezen mondatának köszönhető, hogy kisebb kitérőkkel Vágó Piros figyelme a média felé fordult, s vált az évek során a honi rádiózás egyik legnépszerűbb műsorvezetőnőjévé.

Piros ugyanis a középiskolában erősen a színpad világa felé kacsintgatott, s lelkesen látogatta az iskolai színjátszó kört is. „A szívem csücske volt ez a dolog, de aztán nem túl jó matek és fizika jegyeim miatt édesanyám eltiltott tőle addig, amíg nem javítok.” Mikorra azonban ez megtörtént, megszűnt a színjátszó kör, így kénytelen volt más érdeklődési kör után nézni. Mivel van érzéke a nyelvekhez – a franciát már kilenc éves kora óta tanulja, ami mellé bejött még a német is –, kézenfekvő volt, hogy jelentkezési lapját a szegedi József Attila Tudományegyetem francia-német szakára adja be. „Igazából jobb nem jutott az eszembe” – vall némi öniróniával döntéséről.

Egyetemi éveiben aztán megvilágosodott: „homlokra csapás-szerűen” döntött úgy, hogy bemondónő akar lenni. Ez irányú terveit családjával is megosztotta, édesapja javaslatára pedig jelentkezett a Komlósi Oktatási Stúdióba, ahová fel is vették. Ám „az egyetemen akkor éppen húzós év volt: nyelvszakon a harmadév a legrosszabb, hiszen akkor évvégén az eltelt három év anyagát kérik számon”, így aztán kénytelen volt évet halasztani. Sikeres vizsgái után viszont, a negyedévben már „fél lábbal itt vagyok, fél lábbal ott vagyok alapon” mindkét helyre járni tudott, ráadásul a budapesti iskolában többnyire hétvégenként voltak az órák.

A kapukat végül a Komlósi Oktatási Stúdió nyitotta meg, ahonnan benevezték a Nap TV-n futó Riporter kerestetik című műsorba. Egészen a döntőig menetelt, így mindjárt meg is kapta első állását, hiszen a döntősök ott maradhattak dolgozni. „Akkor még nem nagyon tudtam, mi fán terem egy riport vagy egy interjú. Az akkori felvételeket azóta sem néztem vissza, mert szerintem kitiltanám magam a médiából…” – emlékszik vissza erre a korszakára.

Eközben egy ismerőse főnöke elindította a Szentendrén működő Pilis Rádiót, amelynek alapításánál ő is részt vett, sőt, másfél évet dolgozott itt. Később elindult Budapesten a 92.9 Star Rádió (ma DeeJay), ahová elküldte próbakazettáját. Fel is vették reggeli műsorvezetőnek, itt egyébként Garami Gáborral dolgozott együtt. Egy év múlva Piros a Sláger Rádióhoz ment: „Ott vasárnapi műsorvezető voltam, plusz fregoli: bárki bármikor lebetegedett, vagy szabadságra ment, én ugrottam be a helyére.” Újabb egy év után aztán bejelentkezett a Danubius Rádió: „Jakupcsek Gabi helyére hívtak, aki akkor a délutáni sávból került a reggeli műsorba a Boros-Bochkor páros helyet, akik ugye éppen a Slágerbe mentek át.” Most már sok éve délelőtt hallható, kezdetben 10-től 14, ma már 15 óráig. „A barátaim képtelenek megjegyezni, hogy délelőtt vagyok, az ő fejükben a délután maradt meg – ergo mindenki délelőtt hív” – mondja nevetve.

„Amire nagyon keveset nyílik lehetőségem, az az interjúk vagy a riportok készítése. Ennek talán egyfajta miniformája a kívánságműsor. Ráhangolódni valaki más érzelemvilágára, hogy mit és miért akar üzenni, ha baja van, akkor mi az, akar-e veled erről beszélni vagy sem, s mindezt úgy, hogy csak kevés idő áll a rendelkezésedre – ezt nagyon élvezem és szeretem” – meséli munkájáról.

„Attól, hogy szeretem, amit csinálok, nem vagyok karrierista, fontos, hogy ne őrlődjek fel a napi munkában, legyen időm magamra, a családomra, barátaimra.” Szabad idejébe belefér, hogy angolul tanuljon, „kisebb-nagyobb rendszerességgel” sportoljon. A színház pedig, igaz, már csak a nézői oldalról, de megmaradt szerelemnek.